BÉT ülés – 2025.05.22.

Összefoglaló és tájékoztató a Belügyi Érdekegyeztető Tanács 2025. május 22-én megtartott üléséről

Belügyminisztérium (Bp. I. ker. Szentháromság tér 6. I. em. Kossuth Lajos tárgyalóterem)

Az ülésen részt vett:

A Belügyminisztérium részéről és képviseletében:

Kovácsné dr. Szekér Enikő, Személyügyi Helyettes Államtitkár,

Májer József, a Gazdasági Helyettes Államtitkárságról,

Illés Melinda, a Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkárság osztályvezetője,

Simon Nimród, a GHÁT Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály vezetője,

Tóth Edit r. ezredes, a Rendészeti Államtitkárság osztályvezetője,

dr. László-Orosz Orsolya, és dr. Badacsonyi-Horváth Katalin, a Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály vezető-kormányfőtanácsosai.

A munkáltatói oldal képviseletében:

Pozsgai Zsoltr. vezérőrnagy, az ORFK személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes,

Vietórisz Ágnes tü. ezredes, az OKF Humán Szolgálatvezetője,

Bordás Anikó bv. alezredes, a BVOP Humán Szolgálatvezetője,

Libis Balázs r. alezredes, a NVSZ igazgató-helyettese,

Horváthné Ézsiás Andrea r.a., a NVSZ kiemelt főelőadója,

Komáromi Árpád, a TEK részéről,

Nagy Mónika r. alezredes, az OIF Személyügyi Főosztály főosztályvezető-helyettese,

A munkavállalói oldal képviseletében:

Bárdos Judit, a BRKDSZ elnöke,

Bóna Gyöngyi, a BRKDSZ részéről,

Kucsera Miklós bv. alezredes, a BÉT MVO oldalelnöke és a FBVSZOSZ elnöke,

Petrezselyem Jánosné, a FBVSZOSZ részéről,

Horákné Molnár Ilona, a BVDOSzSz részéről,

Kiss Sándor, a RKDSZ elnöke,

Pongó Géza, a FRSZ főtitkára,

Dávid Tibor, a FRSZ főtitkár-helyettese,

Varga Marianna, a FRSZ jogásza,

Tóth Zoltán, az RSZV alelnöke,

Birinyi Márton, a TMRSZ főtitkára,

Salamon Lajos, a HTFSZ elnöke,

Andics Gábor, a HTFSZ alelnöke,

Krucsó Róbert, a HTFSZ alelnöke.

Napirend előtt

Kovácsné dr. Szekér Enikő helyettes államtitkár üdvözölte a résztvevőket, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti oldalakat, továbbá ismertette az ülés napirendi pontjait. Kucsera Miklós bv. alezredes úr, BÉT Munkavállalói Oldalelnök a napirendet elfogadta (a nagyszámban felmerülő ágazati témakör az „Egyebek” napirendi pont keretében kerül megtárgyalásra. Kovácsné dr. Szekér Enikőkérdésére, mely szerint az ORFK és az OKF terveznek-e szervezeti szintű érdekegyeztető fórumot összehívni, a két érintett szerv képviselője jelezte, hogy az igényről tájékoztatják az első számú vezetőt.

1. napirendi pont

Kovácsné dr. Szekér Enikő ismertette a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról szóló, kihirdetés előtt álló T/11628. törvényjavaslat főbb elemeit (kihirdetés előtt állt, 2025. május 20.-án elfogadásra került, – a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról szóló T/11628. törvényjavaslat):

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz vezényeltekre kiegészítő rendelkezések, új jogállás a pnbsz.-nál, illetménymegállapítás, egészségi szabadságra vonatkozó szabályozás (67.§ részében: az eü. szabadság idejére járó díjazásra a fogadó polgári nemzetbiztonsági szolgálat alkalmazhatja ugyanazokat a szabályokat, amelyeket saját hivatásos állományára alkalmaz, a vezényelt a pnbsz hivatásos állományára vonatkozóan megállapított illetményben részesül, így nem lesz ht. pótlék, a ruházati ellátmány tekintetében megállapodásban rögzíthető, hogy azt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat biztosítja a saját költségvetése terhére)
a hivatásos pótlék mértékének emelése a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás esetében érvényesítésre kerül, ehhez átmeneti lépcsőzetes szabály kerül beépítésre (68.§ és 74.§ részeiben A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás összegének megállapításánál a baleseti, rehabilitációs és rokkantsági ellátások összegét „felbruttósítva” kell levonni a számítás alapjaként meghatározott összegből (a távolléti díj meghatározott % -ából), egy 2024-es kúriai ítéletben foglaltakat alapul véve)
a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvényben biztosított kedvezmények érvényesítése a hivatásos és a határvadász állomány tekintetében (69.§ és 75.§ részeiben: A hivatásos pótlék mértékének emelésével végrehajtott illetményemelés is kihat az EKE- Hatály 2025. 09.01. Ehhez átmeneti szabály, a lépcsőzetességről. Hatály 2025. 09.01.),
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XXIV. törvény szabályainak átvezetése (70.§, 72.§ és 75.§ részeiben: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény és kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XXIV. törvényben szereplő módosítások átvezetése:
július 1-jétől a csecsemőgondozási díj összegének megfelelő mértékben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapot csökkenteni kell. Ezen adóalap-csökkentő kedvezmény alapján a csecsemőgondozási díj adómentessé válik. Az ennek megfelelő mértékű kedvezményt a rendvédelmi hivatásos és határvadász állomány 24 hetes időtartamú szülési szabadsága idejére is biztosításra kerül. Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a csecsemőgondozási díjat érintő változásokkal azonosan ezen módosítások is a 2025. június 30-át követően folyósított távolléti díj tekintetében alkalmazhatóak.
A gyermek születésének napjától számított 90 napon túl bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenység mellett az érintett a csecsemőgondozási díj 70%-ára jogosult. A hivatásos és határvadász állomány tagja, ha ismételten szolgálatba áll a 24 hetes szülési szabadság időtartamán belül, akkor a szülési szabadsága megszűnik és attól kezdve a rendes szabályok szerinti illetményre lesz jogosult. A csecsemőgondozási díjra vonatkozó szabályok lekövetése érdekében szükséges kimondani, hogy a gyermek születését követő 90 napon túl történő ismételt szolgálatba állás esetén az illetményén felül a szülési szabadság idejére járó távolléti díj 70%-ára is jogosult a szülési szabadság hátralévő, igénybe nem vett időtartamára. Másik lehetőség, hogy az érintett hivatásos állományú vagy határvadász nem a hivatásos szolgálathoz tér vissza ezen időtartamon belül, hanem más keresőtevékenységet folytat (pl. részmunkaidős munkát vállal egy másik munkáltatónál vagy egy családi vállalkozásban kezd el dolgozni), ezekben az esetekben a keresőtevékenysége révén őt megillető munkabérén felül a rendvédelmi szervnél fennálló szülési szabadsága idejére járó távolléti díj 70 százalékára továbbra is jogosult lesz. Hatály: 2025. 07. 01.
a fegyelmi eljárás felfüggesztését az egészségügyi szabadság önmagában nem alapozza meg, minden esetben kötelezően vizsgálni kell, hogy az egészségügyi állapota ténylegesen akadályozza-e az eljárás alá vontat a védekezésének előterjesztésében (71.§ részében: A fegyelmi eljárás felfüggesztését érintő módosítás, lényege, hogy az egészségügyi szabadság önmagában nem alapozza meg a felfüggesztést, minden esetben kötelezően vizsgálni kell, hogy az egészségügyi állapota ténylegesen akadályozza-e az eljárás alá vontat a védekezésének előterjesztésében. 2025. 09.01.),
a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás tekintetében az Országgyűlési Őrség állományára speciális szabályok kerülnek bevezetésre (76.§ és 75.§ részeiben: A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás tekintetében az Országgyűlési Őrség állományára vonatkozó speciális szabályok kerülnek rögzítésre. Ehhez átmeneti. 2025. 09.01.).
Szövegcserék a 76.§ részben: A pnbsz-hez vezényelt hivatásos állományra tekintettel bekerül, hogy a más szervhez szolgálati beosztásba is történhet a vezénylés; Ogy. Őrségnél spec. szabály a ruházati utánpótlási ellátmány terhére kiadandó egyenruházati termékek és felszerelési cikkek köréről szóló miniszteri rendeletre, náluk ilyen nincs ruházati szemlén egyedileg, egyénenként kerül meghatározásra a kiadandó termékek köre.

A törvényjavaslathoz kapcsolódó végrehajtás szabályozás előkészítése megkezdődött:

Figyelemmel arra, hogy a hivatásos pótlék mértékének emelésével végrehajtott illetményemelés is kihat az egészségkárosodási ellátásra, indokolt a rendelet kiegészítése azzal, hogy a határozatot a hivatásos pótlék emelése miatt új határozatot kell hozni, a változást követő 15 munkanapon belül hivatalból [54/2016. (XII. 22.) BM rendelet módosítása].
A fegyelmi rendeletben rögzíteni szükséges, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója egészségügyi szabadság esetén megkeresi az alapellátó orvost, aki véleményt mond, orvosszakmai szempontból, amely köti a fegyelmi jogkör gyakorlóját [11/2006. (III. 14.) BM rendelet módosítása].
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz vezényelt hivatásos állományra tekintettel bekerül a Hszt-be, hogy a más szervhez szolgálati beosztásba is történhet a vezénylés, ehhez igazodva technikai módosítás szükséges [154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet módosítása].
A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás tekintetében az Országgyűlési Őrség állományára vonatkozó speciális szabályok kerülnek rögzítésre, erre figyelemmel szükséges új miniszteri rendelet kiadása és néhány miniszteri szintű szabály módosítása.

Helyettes államtitkár asszony a felmerült kérdésekre válaszul elmondta, hogy

a jogalkotás a RIASZ-osokat nem érintette (BRKDSZ),
egészségkárosodási ellátás emelése két ütemben zajlik: I. ütem 2025. szeptember 1-jétől (az illetményalap 100%-a), a II. ütem 2026. január 1-jétől; mindenki érintett, aki egészségkárosodási ellátásban részesül (az emelés megállapítása automatikus, hivatalból történik),
az évben nincsenek további jelentős jogszabálymódosítási elképzelések, a 2. félévben a fegyver /hűségpénz szabályozás elkészítésére kerül sor.

Kérdés hiányában az 1. napirendi pontot helyettes államtitkár asszony lezárta.

2. napirendi pont

Kovácsné dr. Szekér Enikő általános jelleggel tájékoztatta a résztvevőket, hogy2025/2026. tekintetében a kormányzati szándék:

a bérintézkedések beépítésre kerültek a bázisba,
a fegyverpénz céltartalékba került, a forrás biztosított (a költségvetési törvény előkészítése folyamatban van, abban illetményt érintően kizárólag a hivatásos állománynak tervezett fegyverpénz, illetve az önkormányzati tisztviselők illetménye tekintetében van egyeztetés). További illetményemelést (Riasz, rendvédelmi illetményalap stb.) érintő intézkedés, döntés nem várható, nincs arra kialakított fedezet a költségvetési törvényben.

A fegyverpénz biztosításához a fegyveres és rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati juttatásáról szóló kormányrendelet munkaanyagként elkészült, 2025 novemberében várható annak elfogadása, 2026 februárjában pedig a fegyverpénz kifizetése. A szolgálati juttatásra jogosultak meghatározásának alapja a hivatásos esküben tett kockázatvállalás. A jogosultak köre a munkaanyag szerint:

a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) hatálya alá tartozó hivatásos állomány,
a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (Hjkr.) hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állomány,
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (Nszjtv.) hatálya alá tartozó pénzügyőri állomány, amennyiben pénzügyőri munkakört tölt be,
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény (Pnbjt.) hatálya alá tartozó hivatásos állomány.

A juttatással érintett állomány nagysága közel 57000 fő (Hszt.), 1.464 fő határvadász.

Májer József főosztályvezető úr (GHÁT Fejezeti Összefoglaló Főosztály) tájékoztatta a résztvevőket, hogy a költségvetés tervezéséhez a beérkezett javaslatokat összegezték. A rendvédelmi alkalmazottakat érintő illetményfejlesztésre javaslat készült. A bankszámlaköltségtérítés, cafeteria, utazási költségtérítés tekintetében nem kerül sor emelésre.

A BM vizsgálta a cafeteria-emelés lehetőségét; a teljes állomány vonatkozásában a cafeteria 50 ezer Ft-tal történő emelése 3,6 mrd Ft többletforrást igényelt volna a 2026. évre. Vizsgálták a bankszámla-költségtérítés kérdését, ennek havi szinten 2000 Ft-tal történő emelése a rendészeti szakterület vonatkozásában 1,6 mrd Ft többletigényt mutatott.

Oldalelnök Úr a fegyverpénz kapcsán felvetette annak kérdését, hogy a – határvadászokhoz hasonlóan – a fegyveres biztonsági őrök is részesülhetnének-e az érintett juttatásban. Helyettes államtitkár asszony megjegyezte, hogy a két csoportra vonatkozó jogszabályi háttér eltér egymástól (eskü stb.), de jelezni fogja a vezetés felé a megfogalmazott javaslatot a jogalkotás megfelelő fázisában.

Oldalelnök úr javaslatként terjesztette elő annak vizsgálatát is, hogy milyen módon lehetne az FBŐ állományt a határvadász állományba integrálni. Helyettes államtitkár asszony várja az erre vonatkozó konkrét javaslatokat.

A NAV állományából cca3600 fő, pénzügyőrként nevesített hivatásos jogkörökhöz kötött beosztású kap fegyverpénzt.

Munkavállalói oldal észrevételei:

A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) javaslatként terjesztette elő az iskolaőrök bevonását a fegyverpénzre jogosultak körébe.
Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ)a fegyverpénz fogadtatása rendkívül pozitív az állomány körében. Támogatandó a határvadászok jogosulti körbe vonása, mindemellett a juttatás elnevezése kissé megtévesztő (pl. FBŐ-re figyelemmel). A bérek, béren kívüli juttatások (cafeteria stb.) tárgyában tovább kell lépni, mert azok értéke elinflálódik (50.000 Ft cafeteria-emelés, inflációkövető béremelés indokolt), megtévesztő a fegyverpénz elnevezés.
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ):
a RIASZ-os és a munkavállalói állomány béremelése elengedhetetlen, egy kedves kolléga szavaival élve, jó lenne, ha végre meghallanák a „nép hangját”.
A TÉR-értékelés tekintetében kérik a rendszer módosítását, mert az állomány és a szakszervezetek között is széthúzás van, bár az év elején sikerült megtalálniuk a közös gondolatokat, hangokat, és (talán a szakszervezetek nyomására is) kiadott egy közleményt a Rendőrség.
Az illetmények rendezése hozzájárulna az állomány kiégésének csökkentéséhez, a motiváció erősödéséhez, az utánpótlás bevonzásához, mintha nem lennének tisztában a minisztériumban állomány munkabírásával, kiégésével, motiválatlanságával, amely hosszú évek óta erodálódott. A hangulatjavító kifizetések nem adják meg a reményt, hogy végre jobb lesz, mivel látható, hogy inkább ad néha-néha a munkáltató valamilyen összegű külön juttatást, de mivel az nem folyamatos, nem tartós, és kvázi megtakarítást jelent, mintha a rendvédelmi illetményalap emelésére került volna sor.
A fegyverpénz nem folyamatos juttatás, megnyugtatóbb lenne a rendvédelmi illetményalap emelése. Javasolt emellett a RIASZ-os állomány bevonása a fegyverpénz jogosulti körébe („hűségpénz”, kéthavi összegben).
A megbízási díj helyett alkalmazható céljuttatás kevés helyen kerül alkalmazásra (továbbra is elvárják az adott munkát, díjazás nélkül, ha nem tetszik, kereshetnek más beosztást, akiket károsan érintett a jogszabályváltozás, nem mernek a munkáltatóval a harcot, a kesztyűt felvenni). Birinyi Márton, a TMRSZ főtitkára tájékoztatta a résztvevőket, hogy a megbízási díjat érintő, 2025. január 1-jei Hszt módosítás miatt – az Abtv. 26. § (2) bekezdés alapján – alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybíróság felé (mulasztásos alkotmányjogsértés).

[26. §(1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán

a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és
b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha

a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és
b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.]

Nem elégedetlenek az emberek, azon rég túl vannak. Mindenki teszi a dolgát, de mintha nem akarnának a minisztériumban sem foglalkozni azokkal, kik akár az életüket is adnák a nemzetért. Tegyék lehetővé az ellenőrzést azon szakszervezeti tisztségviselőknek, kik hivatásosok, rendezzenek erre a szakszervezetekkel közösen munkaértekezleteket. Fogy a levegő, egyre kevésbé vonzó a hivatásos pálya, mint életcél, hisz sorozatosan figyelmen kívül hagyták a szakszervezetek javaslatait. TEGYÜK együtt értékesebbé, értékállóbbá a belügyet, hallják meg a csendes sokaságot. MI, hivatásosok jól tudjuk a feladatainkat, kötelességeinket, és eskünkhöz híven továbbra is szolgáljuk és védjük a Magyar Népet).
Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) támogatta az előzőekben elhangzott javaslatokat. A katasztrófavédelemben a céljuttatások tekintetében probléma nem merült fel. A 2026. elején kifizetendő fegyverpénz – figyelemmel az elmaradt illetményemelésekre – a 2024. évi bér alapján kerül kiszámolásra. A cafeteria emelés hiánya érthetetlen, a juttatás összege a nemzetgazdaságba forogna vissza, emellett hangulatjavító hatása lenne az állományban.

Kovácsné Dr. Szekér Enikő személyügyi helyettes államtitkár asszonyaz alábbiakat emelte ki:

a fegyverpénz elnevezése valóban félreérthető (a jogi elnevezés „szolgálati juttatás”), de a köznyelvben ez a kifejezés terjedt el;
a bérek, béren kívüli juttatások vonatkozásában a BM számításokat végzett, javaslatokat tett, de sajnos azok nem kerültek bele a költségvetési törvény tervezetébe, a BM az irányt és a szándékot is magáévá tette, remélik, ennek meglesz a gyümölcse;
nem felel meg a valóságnak, hogy évek óta nem volt béremelés: bár a rendvédelmi illetményalap nem emelkedett, de kiegészítő juttatás, hivatásos pótlékemelés, fegyverpénz a rendszerben van (alapvetően a tiszthelyettesi állomány illetményviszonyait hozta feljebb). A RIASZ-os állomány illetményemelésének szükségességével helyettes államtitkár asszony egyetért;
a BM tisztában van az állomány helyzetével (korfa, elvárások, létszám stb.), az ezzel ellenkező állítást helyettes államtitkár asszony visszautasítja;
az alkotmányjogi panaszra vonatkozó tájékoztatást a BM tudomásul vette, a döntésnek megfelelően jár majd el;
a BRDSZ és az OKF érdekegyeztető fórumának megtartását kérte helyettes államtitkár asszony.

További kérdés hiányában a 2. napirendi pontot helyettes államtitkár asszony lezárta.

3. napirendi pont

Kovácsné Dr. Szekér Enikő személyügyi helyettes államtitkár asszony ismertette a rendvédelmi szervek személyi állományát érintő kimutatásokat (korfa, férfi-nő arány, egészségkárosodási járadék); az erre vonatkozó prezentációt.

4. napirendi pont

A) Ruházat

Kucsera Miklós Oldalelnök úr jelezte, hogy 2025. május 14-én BÉT kérésre szakmai konzultációra került sor a Gazdasági Helyettes Államtitkársággal a személyi állományt érintő ruházati kérdésekről (a Személyügyi Helyettes Államtitkárság is képviseltette magát). Ennek eredményeképpen a munkavállalói oldal a ruházattal kapcsolatos szakmai javaslatokat (emellett a tárgykört érintő észrevételeket, kéréseket) írásban előterjeszti a SZÜHÁT és a GHÁT felé. További egyeztetés várható az érintett felek között.

Simon Nimród főosztályvezető (BM Gazdasági Helyettes Államtitkárság) hangsúlyozta, hogy 2010-től a ruházati utánpótlási ellátmány egy részét átutalással/készpénzben, másrészt természetben kapja meg az állomány, melynek megjelenése nagymértékben javult az utóbbi időben. Minden évben ruházati szemle zajlik, a pótlási kötelezettség pedig fokozatosan csökken (a pótlási kötelezettség 90%-a a kiegészítő termékekre, rendfokozati jelzésekre, névtáblákra, karjelvényekre terjed ki). A szemlén a ruházat sok esetben gyári csomagolásban kerül bemutatásra; a szemletapasztalatok alapján az állomány rendelkezik a megfelelő ruházati termékekkel.

A természetbeni ellátásként elrendelt termékkör 2022-ben a teljes illetmény 8-12%-a, 2023-ban 23-42%-a, 2024-ben 35-42%-a volt (ez nem tartalmazza a polgári ruhanormás állományt). 2023-ban a természetbeni ellátás során az állomány 81,79%-a élt azzal a lehetőséggel, hogy módosította az előzetesen meghatározott termékkört, volt olyan szervezet, ahol ez 97,05% volt.

A természetbeni ellátáson felül az elmúlt 3 évben a ruhapénzre kifizetett összegek:

év : 4,268 mrd Ft; 2023.: 3,241 mrd Ft; 2024.: 2,901 mrd Ft,

A kifizetett ruhapénzből az egyenruházati boltban vásárolt egyenruha értéke:

: 142 millió Ft; 2023.: 111 millió Ft; 2024.: 113 millió Ft.

A ruházati szabályzat biztosítja, hogy ha az állomány a pótlási kötelezettségének, illetve az elrendelt új ruházat beszerzésének eleget tesz, a fennmaradó részt civil ruha vásárlására fordíthatja. A civil ruházatra fordított összeg aránya a ruházati ellátmány összegéhez képest 2022.: 90%, 2023.: 71%, 2024.: 53%.

Évente nagyságrendileg 100.000 darab termék kerül kiosztásra alapellátás, alapellátáskiegészítés és utánpótlás körében, viszont az ezekhez kapcsolódó reklamációk száma évente száz alatti. Minden reklamáció kivizsgálásra és megválaszolásra kerül.

Az állomány részéről jelentkező problémák nagy része olyan termékeknél merül fel, amelyek garanciális időn túliak, több évesek; a bakancsok sok esetben elhasználódtak, lekopott, így már nem látható a belső címkéken a méretállás, a gyártási idő, és a termék életkora mellett ezen okokból sem lehet garanciával élni.

Előfordult olyan eset is, amikor a lábbeli új állapotú, de 7 évvel korábbi beszerzésű, így a termék az állománynál állásában ment tönkre.

A belügyi szervek részéről évente készül javaslat arra vonatkozóan, a következő évben milyen termékek kerüljenek bele az ellátási körbe; a következő évre még nincs döntés.

Az egyenruházati bolti árjegyzék felülvizsgálata évenként megtörténik, az elmúlt évek emelkedő inflációs rátájával szemben a 2024. évben egyes egyenruházati termékek ára csökkent, emellett áremelésre 2025. évben sem került sor.

A ruházati utánpótlási illetmény kifizetését miniszter úr engedélye alapján május 31-ig végre kell hajtani. Erről az érintett szervek írásban megkapták a feladatot.

Főosztályvezető Úr kérte, hogy ha probléma van a ruházati termékekkel, akkor az átvételt követően azt azonnal jelezzék. Sok esetben fordul elő, hogy a méretproblémákat évekkel az ellátás megtörténte után jelzi az állomány, mert az átvételkor nem próbálja fel a terméket. A garanciális problémáknak is megvan a bejelentési folyamata.

Évente kerül megkötésre az ellátási szerződés, néha ez valóban csúszik, pl. ez előfordult a rendőrségnél, a nagy szervezetre és szerteágazó termékkörre, valamint méretállásra tekintettel. Az ellátást jelenleg zökkenőmentes.

Az egyenruházati termékek fejlesztése során az alapanyagminták minden esetben laboratóriumi vizsgálatot követően kerülnek a rendvédelmi szervek képviselőiből összeállított szakértői felülvizsgáló bizottság általi elfogadásra és bevezetésre. Nem kerül jóváhagyásra olyan alapanyag, mely tulajdonságai nem felelnek meg a rá vonatkozó szabványban foglalt előírásoknak.

A 2024. évben a gyakorló ruházat fejlesztése eredményeként új termék került bevezetésre, mely használata vezetői elrendelés alapján, az egységesség megtartása érdekében történt és történik a 2025. évben is.

A hatályos RUSZ 16. §-a szerint a ruházati utánpótlási ellátmány rendeltetése a szolgálati feladatok ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzése. A ruházati utánpótlási ellátmány terhére kell biztosítani a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített, a ruházati ellátási normába bekerült ruházati terméknek és felszerelési cikknek a beszerzését is. A polgári ruhás ellátási normába sorolt állomány részére a gyakorló ruházat 2024. évben került kiosztásra természetbeni ellátásként. Az ezt megelőző- és az idei évben sem kapnak természetbeni ellátást a polgári ruházati normába sorolt hivatásos állományú igényjogosultak, tehát a teljes ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésre került/kerül részükre.

Munkavállalói oldal észrevételei:

Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) a ruhapénz összege rendkívül alacsony, az illetményalaphoz van kötve. Tudomásul vették, hogy a kormányzat nem biztosított erre forrást, de jó lenne, ha jelentősen emelnék a ruházati utánpótlás összegét. Az „egyenruházat kötelező kiosztása” tekintetében az a probléma, hogy különböző szakmai csoportok/szolgálati ágak, ahol más és más ruházattal járnak szolgálatba (közlekedési szolgálat – gyakorlóruha), kevés a pénz azon ruházati termékek pótlására, amit nap, mint nap hordanak. Indokolt lenne szolgálati áganként meghatározni a kötelező darabokat. A minőséggel kapcsolatban is számos panasz érkezett (műszáltartalom stb.).
Rendőr Szakszervezetek Védegylete (RSZV) kiemelte, hogy a ruházati termékek drágák, sok esetben nem a márkaboltban vásárolnak ruházati termékeket a kollégák, hanem máshonnan rendelik meg, garanciával (vidéken semmilyen formában nem engedik a nem rendszeresített ruházatot). A ruházati utánpótlás összege csak a legszükségesebb cikkekre elegendő (a cipők, bakancsok nagyon gyorsan tönkremennek). Fontos lenne, hogy azonos szolgálati helyen azonos felszereléssel rendelkezzen az állomány, a rendszer sem segíti a problémák megoldását.
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ): a szakszervezetek az észrevételekkel, javaslataikkal, a problémák jelzésével nem a munkáltatót kívánják támadni, de hangot kívánnak annak adni, hogy nem törekszik a tárca szakmai ülésre összehívni a szakszervezeteket. Fontosnak tartják a munkáltató tájékoztatását az állomány impulzusairól, véleményéről, örvendetes a hivatkozott szakmai egyeztetés a BÉT-GHÁT-SZÜHÁT között a tárgykörben (hatoldalas anyagot állítottak össze a GHÁT részére). A ruházati ellátás tekintetében az utánpótlási szerződések után érdeklődnek, nem a megrendelésről.

Az „Usánka” idejétmúlt, annak kivezetését javasolják, a kötött sapka jobb és kényelmesebb. Az ingek legalább 55%-a műszálas, indokolt lenne a minőségi előírások felülvizsgálata. A felszólalás közben sor került egy levált talpú szolgálati bakancs bemutatására (alapvető gond lehet a technológiával, mert tömeges a probléma, javasolt a műszaki dokumentáció áttekintése). Továbbá nincs mindenki ellátva egységesen Taeserrel és a hozzá tartozó kilövőfejekkel, az elmúlt években mintha még rosszabb lenne a helyzet a szolgálati gk. fronton, és nincs megoldás a védőitalra, nem érzi át senki a sokórás munkavégzés miatti élelmezési ellátmány szükségességét, írja már alá a BV vezetése az ORFK felé az ellátási (utánpótlási) szerződést a ruházattal kapcsolatban, ez utóbbi a minisztérium felelőssége.

Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ)

Továbbra is kéri, hogy a hivatali munkaidő után a rövidnadrág viselését engedélyezzékaz állomány számára, mely a riasztási idő betartását nem befolyásolja. Kérdésként merült fel, miért kell acélbetétes cipőt hordani egész nap pl. oktatás közben is; indítványozza a szakszervezet, hogy ne legyen acélbetétes a cipő). Felmerült az igény a szolgálati pulóver bevezetésére (akár hosszúujjú póló).

Simon Nimród főosztályvezető úr az alábbiakban reagált a fenn elhangzottakra:

a ruházati fejlesztés menete: az állomány részéről megfogalmazódik az igény, a szerveken keresztül beérkezik, a BM jóváhagyja az éves fejlesztési tervet (fejlesztési igényeket a BM nem utasít el);
a bűnügyi szervek részére elrendelésre került, hogy a ruházati szemle keretében az állomány észrevételeit is gyűjtsék össze, amiket BM az éves összesítésekor megvizsgál;
a ruházati termékek bevezetését csapatpróba előzi meg (a termékek anyagösszetételét laboratóriumok is vizsgálják), a csapatpróba eredmények alapján vezetik be a termékeket;
a minőség tekintetében nagyon sok észrevétel érkezett: a ruházati illetmény nagy része ott van az állománynál, lehet látni, ki mire költi az összeget. Az egyedi esetek, észrevételek tényszerű, egyenkénti vizsgálata indokolt (kinél, mely termék esetében, milyen konkrét panasz merül fel), a problémákról általánosságban beszélni nem vezet célra. A GHÁT nyitott arra, hogy a ruházati kérdésben külön egyeztessen az érdekképviseletekkel a lehetséges megoldásokról, egyesével áttekintve a panaszokat;
a BV részéről mindent megtesznek a garanciális termékek kicserélésére;
intézkedtek arra, hogy régi gyártású cipő ne kerüljön kiosztásra.

Kucsera Miklós Oldalelnök úrjavaslatként fogalmazta meg, hogy a csapatpróbákba vonják be az érdekképviseleteket (javulna a koordináció). Amennyiben új terméket kívánnak bevezetni, fejleszteni, a tervezési folyamatba szintén kerüljenek bevonásra az érdekképviseletek (közös, egyeztetett javaslat jönne be a BM-be). RSZV: ha kell, nevesítve adnak listát.

Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezet (RKDSZ): az osztrák társszervek által hordott ruházati termékek másfélszer olcsóbbak, jobb minőségűek. Nálunk a technológia nem frissül. Rugalmasabb ruházati ellátásra van szükség, indokolt lenne megnézni, máshol milyen termékeket hord az állomány (szomszédos országok, TEK stb.).

Simon Nimród főosztályvezető úr hangsúlyozta, hogy ismerik a szomszédos országok ruházati termékeit (az osztrák ruházati ellátás másként épül fel, központi ellátás van, nem kapják meg a ruhapénzt, természetbeni ellátásként kapnak ellátmányt).

Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ): akik nem tudtak elszámolni ruhaszámlával, milyen arányban kellett visszafizetni a ruhapénzt?

Simon Nimród főosztályvezető úr ismertette, hogy2022-ben 260 millió Ft-tal, 2023-ban 241 millió Ft-tal, 2024-ben 63 millió Ft-tal nem számolt el az állomány. Ezután a belügyi szerveknek több tízmillió forintos adófizetési kötelezettsége keletkezett.

B) Gépjárművek

Az elmúlt évben a rendőrség az elrendelt jármű állománycsökkentést végrehajtotta, amely során 843 db gépjármű árverésen keresztül kivonásra került a rendszerből, továbbá a belügyi szervek részére 118 db lett átadva, ezen felül az OPSZ használatában 778 db jármű található. 2025-ben tovább folytatódik az elhasznált gépjármű kivonása és értékesítése (677 db).

A gépjárművek cseréjének elkövetkező 5 évi ütemtervét elkészítették és a Belügyminisztérium Rendészeti Államtitkárság részére 2024. év végén felterjesztették. Ebből a tervből 2025. évre 24,1 milliárd forint összegben 999 db járőrgépkocsi és 450 db közúti személygépkocsi beszerzését javasolta az ORFK.

A katasztrófavédelem teljes járműparkjának javítása központilag végrehajtott közbeszerzési eljárás keretében létrejött szolgáltatási keretszerződés alapján kerül biztosításra.

A készenléti járművek esetében az alapjármű (járóképes alváz) és a szakfelépítmény javítását egyaránt biztosítani kell.

Figyelembe véve a katasztrófavédelmi szervek heterogén gépjármű parkját, az alapjárművek esetében sem biztosítható minden katasztrófavédelmi szerv székhelyén alkalmas javítóműhely.

Az újabb készenléti járművek (pld. MAN gépjárműfecskendő) javítása a garanciális időszakban csak az ország meghatározott pontjain működő márkaszervizekben végezhető el, azt követően – a járművek bonyolultságát figyelembe véve – szintén szükségessé válhat a márkaszerviz közreműködése.

A szakfelépítmények és a tűzoltó-technika korlátozott terjedelmű vagy teljes körű javítására kevés szolgáltató van felkészülve az országban.

– A gépjárműfecskendő és egyéb készenléti jármű állomány jelentős része a BM HerosZrt., illetve a Rosenbauer International AG. gyártók termékei. Ezek javítására Magyarországon csak a BM Heros LEK Kft. van felkészülve.

– A Magirus gyártmányú magasból mentőket és egyéb beavatkozó járműveket, illetve FAUN darukat Magyarországon a Horoszcoop Kft. és a BM Heros LEK Kft. javítja.

– A BrontoSkylift magasból mentők, illetve a Saurus gyártmányú gépjárműfecskendők javítására az MF Team Kft. és a BM Heros LEK Kft. van felkészülve.

A járműjavítást végző szolgáltatók kiválasztása során kiemelt figyelmet fordítanak a kellő területi lefedettség biztosítására.

A tűzoltó-technika és a szakfelépítmények javítása érdekében a szolgáltató a keretszerződés hatálya alatt köteles országosan legalább négy szerviz telephellyel és vármegyénként legalább 1-1 db szervizponttal rendelkezni.

Kiegészítő információk

A szerződés értelmében 1 db szerviz telephelyet Budapesten, 2 db-ot Kelet-Magyarországon 1 db-ot Nyugat-Magyarországon kell fenntartani. Ezek a telephelyek jelenleg Budapest mellett Egerben, Debrecenben és Veszprémben működnek. Szerviz telephely alatt a szolgáltató azon szervize értendő, ahol a járművek és tűzoltó felépítményeik javításához szükséges berendezések és felszerelések és szakértelem rendelkezésre állnak.

Szervizpont alatt a szolgáltató azon szervize értendő, ahol a járművek kisebb javításához szükséges berendezések és felszerelések rendelkezésre állnak.

A szolgáltató országos alvállalkozói hálózatot működtet, ami biztosítja, hogy a HTP-k többségének székhelyétől számított 70 km belül járműjavítási szervizpont működik.

Vietórisz Ágnes tű. ezredes asszony (OKF, Humán Szolgálat vezetője): országosan 4 nagy telephely, ahol javítják ezeket az eszközöket. Az országos alvállalkozói hálózatok 70 km-en belül vannak a tűzoltóparancsnokságoktól az esetek 99%-ában.

C) Képzés

Taktikai házak kialakítása (TMRSZ javaslat, egyetértenek azzal)

A taktikai házak kialakítására és üzemeltetésére költségvetési kérdések függvényében kerülhet sor. Az intézkedéstaktikai képzés végrehajtásáról szóló 31/2024. (XII. 6.) ORFK utasítás 15. pontja alapján az intézkedéstaktikai képzésre kötelezett állománynak – a Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda kivételével – havonta legalább 4 óra egybefüggő időtartamban kell az instruktor által tartott intézkedéstaktikai képzésen részt vennie. Ez a képzés ugyanakkor nem a szinten tartást, hanem előre meghatározott képzési terv alapján a fejlesztést célozza.

A 2024. évben a megtartott 5 207 intézkedéstaktikai képzésen összesen 55 514 fő vett részt.

A fegyvertechnikai ismeretek szinten tartása (TMRSZ javaslat)

A kapcsolódó tanfolyamokat (alapképzéseket) a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (ROKK) tervezi, szervezi és hajtja végre. A szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolásának és biztonsági követelményeinek meghatározásáról, a lőfegyverek, lőszerek és fegyverzetitartozékok kezelésének, nyilvántartásának, őrzésének és ellenőrzésének szabályozásáról szóló13/2013 (IV. 11.) ORFK utasítás alapján a ROKK, illetve jogelődje által tartott alábbitanfolyamok tartoznak azon tárgykörbe, amelyek elfogadottak és a kérdésben meghatározotteszközök felvételére a jogosultságot megadják:

– mesterlövész alapképzés (RSZKK)

– mesterlövész továbbképzés (RSZKK)

– távcsöves puska kezelői alaptanfolyam (RSZKK)

– távcsöves puska kezelői alapképzés (ROKK)

– távcsöves puska kezelői továbbképzés (ROKK)

– objektumvédelmi fegyverkezelői alaptanfolyam (RSZKK)

– objektumvédelmi fegyverkezelői alapképzés (ROKK)

– géppuskakezelői alapképzés (ROKK).

A területi szervekkel együttműködve a ROKK folyamatosan biztosítja a megfelelő képzések teljesítésének lehetőségét. A ROKK által nyilvántartott adatok alapján megállapítható, hogy anormában foglalt, szolgálatra rendelhető létszám országosan és területi szervi bontásban is folyamatosan biztosított. A tárgykörben a szolgálati feladat ellátása akadályba nem ütközik, illetve nincs tudomásunk arról, hogy e tekintetben bármely területi szervnél többletképzésiigények merültek volna fel, azok felmerülése esetén a végrehajtásukra a ROKK soron kívül intézkedik.

TASER képzés (TMRSZ javaslat)

A Rendőrség vonatkozásában összesen 7 319 fő rendelkezik TASER képzéssel. Ezen belül azegyszerűsített képzést teljesítettek létszáma 3 637 fő, míg a komplex és kiegészítő képzést teljesítettek (ezáltal kilövőfej felhasználására jogosult) létszáma 3 682 fő.

Az emelt szintű vezetéstechnikai képzésről kimutatás kérése

Az emelt szintű gépjárművezető képzés 2024. év során 796 fő részére, míg emelt szintűgépjárművezető engedélymegújító továbbképzés 1 008 fő részére került megtartásra. A 2025.évben a képzéseket a ROKK a területi szervek igényei szerint folyamatosan hajtja végre. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy megkülönböztető jelzés engedélynélküli használatával kapcsolatosan fegyelmi eljárás a Rendőrség személyi állománya vonatkozásában a 2023. évben 8 esetben, a 2024. év során mindösszesen 6 esetben kerültlezárásra.

D) Kucsera Miklós Oldalelnök úrjavaslata, hogy az érdekképviseletek 5-5 percben mondják el további hozzászólásaikat.

Kovácsné Dr. Szekér Enikő személyügyi helyettes államtitkár asszony mindenekelőtt a megbízási díj kérdéskörével kapcsolatban megjegyezte, hogy a céljuttatás lehetőségének bevezetése arra hivatott, hogy a beosztáshoz tartozó feladatokon felüli többletmunkát ellentételezze (a megbízási díjat nem pótolja). A céljuttatásokról kimutatás egyelőre nincs, a 2. félévre lesz megfelelő mennyiségű adatállomány mindehhez, ennek a juttatási formának szigorúbb eljárásrendje van. Helyettes államtitkár asszony kéri a szolgálatvezetőket, hogy nyilatkozzanak a céljuttatás alkalmazásának eljárásrendjéről, a tapasztalatokról.

Pozsgai Zsolt r. vezérőrnagy (ORFK személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes): az új jogintézmény nem feltétlenül a megbízási díj utód jogintézménye (más a célja, azon ügycsoportokra/többletfeladatokra vonatkozik, mely az általános munkateher jelentősen és tartósan meghaladja); kétoldalú megállapodás, utólagos kifizetés, komoly adminisztráció, monitoring (cél megvalósulása). Az érintett Hszt-módosítás miatt a rendőrségi normákat áttekintették, deregulációs tevékenység zajlott, meg kellett szüntetni a megbízási díjakat. Minden szerv és ORFK megvizsgálta, milyen munkakör-tartalmakra lehet az új szabályokat alkalmazni (általános jellegű feladatcsoportok, egyedi elbírálás, munkáltató jogköre). Pl. mentorok tevékenységét, jármű-határforgalom segítségében résztvevők, díszelgési feladatkör, IUCS stb. megjelenítették. Azon tevékenységek, melyek nem tekinthetők céljuttatás szempontjából relevánsnak, munkaköri leírásokba beépítésre kerültek, plusz SZMSZ-módosításokra került sor. Iratmintákkal segítették az állományilletékes parancsnokokat, a céljuttatási folyamatokat monitoringozzák.
Vietórisz Ágnes tű. ezredes asszony: komoly problémát okozott a megbízási díj kivezetése. A készenléti állomány, a szolgálatszervezés kapcsán merült fel gond; a kollégáknak sok esetben a beosztásukhoz nem tartozó, más képesítési követelményekhez is kötött munkaköröket is el kell látniuk. A munkáltató úgy döntött, hogy kiemelten a készenléti munkakörökben megállapodások megkötésével, egységes elvek alapján (tartósság, többletteher) minden hivatásos tűzoltóparancsnokságon vannak olyan kollégák, akik célfeladatot kapnak. Egységes megállapodás-minták állnak rendelkezésre. A kollégák alapvetően elfogadták mindezt, visszaküldték a megállapodásokat, az első céljuttatások kifizetésére most fog sor kerülni (most negyedéves elszámolások vannak). Más jogi megoldás jobb lenne, mert nagyon nagy adminisztrációs teher a céljuttatások kezelése, ebben kérnek segítséget.
Bordás Anikó bv. ezredes asszony: az országos parancsnok a jogszabálymódosítás előtt egy évvel kérte, hogy vizsgálják felül a megbízási díjakat. A megbízási díjak jelentős része akkor visszavonásra került, mert megállapítható volt, hogy a legtöbb feladat munkaköri leírásba beépíthető (a jogszabálymódosítás hatályba lépése már nem okozott problémát). Módszertani útmutató, mintaokmányok készültek. A büntetés-végrehajtásban is van céljuttatás, de nem határozták meg külön, milyen feladatokra (csak a saját beosztástól eltérő, tartósan ellátandó többletmunkára vonatkozik). Egyedi értékelés alapján a legtöbb munkáltató jól tudja kezelni a céljuttatások kérdését.
Libis Balázs r. alezredes úr (NVSZ igazgató-helyettes): felülvizsgálták a megbízási díjakkal ellentételezett többletfeladatokat; ennek keretében megállapították, hogy vannak olyanok többletfeladatok, amiket céljuttatás formájában ellentételeznek (mintaokmány). Egy-két olyan megbízási díj, ami munkaszervezéssel átcsoportosításra került.
Horváthné Ézsiás Andrea ra. asszony (NVSZ): kérés a céljuttatás kifizetése parancshoz/határozathoz kötött, jó lenne, ha az SZTNYR-ben készülne ehhez folyamat (Személyügyi helyettes államtitkár asszony jelezte, hogy kétfajta folyamat kialakítására kerül sor).
Komáromi Árpád r. alezredes úr (TEK HR Igazgatóság vezetője): megvizsgálták a megbízási díjakat, kialakították a jogszabályoknak megfelelő eljárásrendet, megállapodás-tervezeteket, a kifizetés negyedéves (május hónapban megkapták az érintettek az összeget).
Nagy Mónika r. alezredes asszony (OIF, főosztályvezető-helyettes): a felülvizsgálat megtörtént, az ORFK mintája szerint haladnak.

Munkavállalói oldal észrevételei:

FRSZ: külön szaktudást igénylő munkakörökről beszélünk; a megbízási díj megvonása azt jelenti, hogy az érintett ugyanannyi munkát kevesebb bérét lát el.

Kovácsné Dr. Szekér Enikő személyügyi helyettes államtitkár asszonynem adhatnak olyan feladatot, amelyekhez a képesítés nem áll rendelkezésre.

HTFSZ: probléma nem merült fel a tárgykör kapcsán.
TMRSZ: általános jellegű észrevétel, hogy vannak hosszú szolgálati idővel rendelkező kollégák, akik már nem panaszkodnak, megbízási díj nélkül is ellátják a feladatukat.

Kucsera Miklós Oldalelnök úr: azon kérdéseket, észrevételeket, amiket érdekképviseletek eljuttattak, 2-2 percben fogalmazza meg a Munkavállalói Oldal:

HTFSZ-BRDSZ: Vannak katasztrófavédelemmel kapcsolatos kérdések, szeretnének ígéretet, hogy 2025 szeptemberéig összehívják a KÉF ülést (két éve nem volt).
BRDSZ: RIASZ részére miért nincs ruházati utánpótlás? Van-e erre lehetőség a jövőben?
FRSZ: A RÉT összehívása tervezés alatt áll, így új kérdéseket nem vet fel. A RIASZ-osok, munkavállalók jövedelmi helyzetét meg kell oldani.
RSZV: A szakszervezeti oldal megpróbál szakmai módon hozzájárulni a jelenhez, jövőhöz; támogatást kér, hogy komolyan vegyék a felvetéseket. Az ősz folyamán BÉT ülés összehívását kezdeményezik.
TMRSZ: Megköszönte az ülés összehívását, melynek keretében célirányos, problémamegoldó párbeszédre került sor, a munkáltatói oldal nyitott volt, bíznak a két oldal további erősebb együttműködésében.
Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FBVSZOSZ): A büntetés-végrehajtás tekintetében az egyeztetés folyamatos és rendszeres. A RIASZ-osok vonatkozásában megvalósult az átlag 2%-os (?) bérfejlesztés. A polgári munkavállalók béremelése is megvalósult, a cafeteriát megkapták.
HTFSZ: Az egészségügyi alkalmatlanná válás utáni továbbfoglalkoztatás. Az érintett kollégák munkaviszonyba kerülnek, minimálbért és egészségkárosodási kiegészítést kapnak. Amikor a minimálbér emelkedik, a pótlék csökken, ezen változtatni indokolt.

Vietórisz Ágnes tű. ezredes asszony hozzátette, hogy a kiegészítő juttatást nem lehet emelni, a munkáltató plusz forrást nem kap. A kollégákat nem csak munkavállalóként foglalkoztatják, sok esetben olyan tiszthelyettesi munkaköröket hoznak létre, ami magasabb besorolású, mint ami az előző munkaköre volt (megállapítják ebben az esetben a kiegészítő juttatást nullával, így több pénzt kap, mint mielőtt egészségkárosodásra került).

Kovácsné Dr. Szekér Enikő személyügyi helyettes államtitkár asszony zárásképpen beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban sok olyan feladat volt, melynek keretében a rendvédelmi szervek és a mentőszolgálat együtt dolgozott. Az ellátásuk nem volt egyforma, így elindult egy munka, hogy olyan esetekben, mikor elemi csapás, gyűlések, tömegrendezvények stb. esetén közös szolgálatteljesítés történik, és a szolgálatteljesítési idő a tervezettet 50%-kal meghaladja, egységes normarendszer szerint részesülnek a kollégák védőitalban, illetve élelmezési ellátásban.

Kovácsné Dr. Szekér Enikő személyügyi helyettes államtitkár asszony további kérdés híján az ülést bezárta.